A Kaizen fogalma a japán üzleti gyakorlatok világában gyökerezik, és az apró, gyakran jelentéktelennek tűnő fejlesztések összessége révén elérhető jelentős pozitív eredmények elérését hangsúlyozza. Ez a módszer a vállalat működésének minden aspektusát érinti, a gyártástól kezdve az ellátási láncig, és minden dolgozó részvételét megköveteli a vezérigazgatótól a gyártósori munkásokig. A Kaizen célja a pazarlás és a redundanciák megszüntetése, mindezt a meglévő erőforrások kihasználásával, ami miatt gyakran „nulla befektetésű fejlesztésként” is emlegetik.
A Kaizen elveit az amerikai statisztikus, Edwards Deming vezette be Japánban a második világháború után. Deming hangsúlyozta, hogy a minőséget a gyártás minden szakaszában prioritásként kell kezelni, amit statisztikai folyamatirányítással lehet elérni. Az általa kidolgozott PDCA ciklus – tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, cselekvés – arra ösztönözte a vállalatokat, hogy állítsák le a gyártást, amint eltéréseket tapasztalnak, és azonosítsák, valamint orvosolják a problémákat, mielőtt folytatnák a munkát. Deming munkája jelentős hatást gyakorolt a japán iparra, és alapot teremtett a Toyota Gyártási Rendszer számára, amely a „just-in-time” gyártásra fókuszál.
„A Kaizen célja a pazarlás és a redundanciák megszüntetése.”
A Kaizen két megközelítését különböztetjük meg: a pontszerű Kaizen és a rendszer Kaizen. A pontszerű Kaizen gyors és általában kevés tervezést igényel. Amint valami hibás vagy helytelen, azonnali intézkedéseket tesznek a problémák kijavítására. Ezek az intézkedések általában kicsik és egyéni szinten valósulnak meg, de jelentős hatással lehetnek.
Példa erre, amikor egy felügyelő üzletellenőrzést végez, hibás anyagokat talál, és kéri az üzlet tulajdonosát, hogy hajtson végre egy gyors Kaizen-t, vagy amikor egy gyártósori munkás észrevesz egy hatékonysági javítást az anyagok átrendezésével.
A rendszer Kaizen szervezett módon valósul meg, hogy a szervezet vagy egy gyártóüzem rendszerszintű problémáit kezelje. Ez egy felsőbb szintű stratégiai tervezési módszer, amely rövid időtartamra összpontosít.
A Kaizen, mint filozófia, nemcsak a vállalati világban, hanem más környezetekben is alkalmazható, ahol a folyamatos fejlődés és javítás elérhető közelségbe kerül. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a Kaizen fogalma világszerte ismertté váljon, és a modern menedzsment diskurzusában is központi szerepet kapjon.