Az ipari szektorban évek óta kiemelt figyelmet kap a minőség javítása, különösen a hat szigma módszertan alkalmazásával. Ez a statisztikai alapú megközelítés segít a vállalatoknak minimalizálni a hibák számát és növelni a termelési hatékonyságot. Azonban a gyártók kezdik felismerni, hogy a minőségjavítás nem csak a gyártási folyamatok során kezdődik, hanem már a mérnöki tervezés fázisában.
A hat szigma célkitűzéseket követő vállalatok egyre inkább arra összpontosítanak, hogy a tervezési folyamatokba építsék be a minőségbiztosítási elveket. A mérnöki tervezés során elkövetett hibák később láncreakció-szerűen növelhetik a gyártási hibák számát, ezért már a tervezési szakaszban nagyobb figyelmet fordítanak a precíziós tervezésre és a hibák megelőzésére.
A modern technológiák, mint például a számítógépes szimulációk és a digitális prototípusok, lehetőséget adnak arra, hogy a mérnökök a gyártás megkezdése előtt valós körülmények között teszteljék a termékeket. Ezáltal az esetleges tervezési hibák még a gyártás megkezdése előtt feltárhatók és kijavíthatók, ami hosszú távon jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.
Az új trend szerint a mérnöki tervezés és a minőségbiztosítás összefonódása nemcsak a termékek megbízhatóságát, hanem a vállalatok versenyképességét is növeli. Azok a cégek, amelyek már a tervezési szakaszban is alkalmazzák a minőségjavítási elveket, gyorsabban reagálhatnak a piaci igényekre, és hatékonyabban tudják kielégíteni a vásárlói elvárásokat.
Összességében elmondható, hogy a hat szigma célkitűzéseket kitűző gyártók egyre inkább felismerik, hogy a minőségbiztosítás nem csupán a gyártási folyamat része, hanem már a tervezés során is kiemelkedő fontosságú. Ez a megközelítés nemcsak a termékek minőségét javítja, hanem elősegíti a fenntartható és innovatív fejlődést is a versenyképes ipari környezetben.