Címke: produktivitás

  • Folyamatgondolkodás: A mindennapi hatékonyság új kulcsa

    Folyamatgondolkodás: A mindennapi hatékonyság új kulcsa

    Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy a produktivitás nem pusztán a kemény munka kérdése. Ali Abdaal átfogó elemzéséből kiderül, hogy a hatékonyság titka sokkal inkább abban rejlik, hogy élvezetessé tegyük a munkát. Évekig próbáltam áttörni a hagyományos „csak nyomd tovább” elvet, de most úgy tűnik, lehet, hogy más úton is elérhetjük céljainkat.

    Abdaal 15 éves produktivitási tapasztalatát kilenc gyakorlati lépésbe sűrítette. Az egyik legfontosabb gondolata, hogy a produktivitásnak jónak kell éreznie magát, nem pedig kényszernek. Ezzel a megközelítéssel én magam is nagyon tudok azonosulni: amikor élvezem, amit csinálok, természetesen hatékonyabbá válok.

    Az első lépés a célkitűzés, amit sokan átsiklanak a produktívnak tűnő kapkodás közben. Abdaal három időtávlatot javasol, hogy keretet adjon a céljainknak. Nem szükséges tökéletesen tisztán látni mindent, hiszen a célok változhatnak, de az irány meghatározása elengedhetetlen.

    Miután megvan az irány, a következő lépés a célok heti bontású megvalósítása. Sok produktivitási rendszer itt bonyolódik el, de Ali egyszerű kérdést tesz fel: „Mit kell tennem minden héten, hogy előrehaladjak?” Például, ha izmot akarunk építeni, a heti feladat lehet háromszori súlyzózás. Ez a megközelítés frissítően egyszerű.

    A harmadik lépés a „időblokkok” kialakítása, ami számomra igazi áttörést jelentett. Az „ideális hét” technikával megtervezhetjük, mikor foglalkozunk alvással, munkával, családdal. Így pontosan látjuk, mennyi időnk van valójában. Az időblokkok „konténerként” való felfogása segít abban, hogy először teret hozzunk létre, majd azt töltsük meg tartalommal.

    A negyedik és ötödik lépés a napi tervezés és a munka megkezdése. Ali szerint minden napnak legyen egy kiemelt feladata, vagy ahogy ő mondja, „mi lesz a mai kaland?” Ez a megközelítés izgalmassá teszi a munkát. A kezdés azonban sokunk számára kihívást jelent, és még Ali is elismeri, hogy néha küzd a halogatással. Ez az őszinteség megnyugtató — mindannyian emberek vagyunk.

    A hatodik és hetedik lépés a fókusz megtartása és a munka élvezete. Az átlagos munkavállaló a napja 28%-át elpazarolja a feladatok közötti váltogatással és zavaró tényezőkkel. Egyszerű változtatásokkal, mint például az értesítések kikapcsolása, jelentős produktivitásnövekedést érhetünk el. De az Ali módszerének szíve az, hogy találjuk meg a munkában rejlő örömöt.

    Végül, a keretrendszer utolsó lépései az energia visszanyerésére és az elért eredmények áttekintésére összpontosítanak. Két listát érdemes készíteni: az egyik azokról a tevékenységekről szól, amelyek valóban feltöltenek, a másik pedig azokról, amikhez fáradtan szoktunk nyúlni. A rendszeres önreflexió — legyen az napi, heti vagy negyedéves — segít a céljainkhoz igazodni.

    Ali Abdaal keretrendszerének legnagyobb erénye az egyensúly a struktúra és a rugalmasság között. Világos lépéseket ad anélkül, hogy merev vagy túlterhelő lenne. Ez a megközelítés nemcsak a hatékonyságunkat növeli, hanem segít, hogy a munkánkat örömmel végezzük, ezáltal teljes

  • Agyunk ereje: Miért buknak el a produktivitási rendszerek és hogyan javíthatod meg a sajátodat?

    Agyunk ereje: Miért buknak el a produktivitási rendszerek és hogyan javíthatod meg a sajátodat?

    A munkahelyi elkötelezettség hiánya csendes gyilkosként lopakodik be a termelékenység világába, és évente 8,8 billió dollárba kerül a globális gazdaságnak. Az Egyesült Államokban ez 350 milliárd dollárnyi kiesést jelent évente. Sokan a megoldást a jóléti programokban, rugalmas munkarendben vagy együttműködési eszközökben keresik, de gyakran figyelmen kívül hagyják a legerősebb eszközt: az emberi agyat.

    Mi történne, ha egy felmérés kimutatná, hogy alkalmazottaid 85%-a nem érzi magát elkötelezettnek a munkahelyén? Ez nem csupán elméleti lehetőség. Valós probléma, amely szívja a tehetséget, csökkenti a termelékenységet és a nyereséget. Naomi Gower neurológus szerint az agy működésének megértése nem luxus, hanem alapvető üzleti stratégia.

    Az elkötelezett munkavállalókkal rendelkező vállalatok 17%-kal nagyobb termelékenységet és 21%-kal nagyobb nyereséget érnek el. A siker kulcsa az, hogy a vezetők újragondolják, hogyan segíthetik elő alkalmazottaik sikerét.

    Az első lépés annak megértése, mi történik az agyban, amikor új információval találkozik. Az agy természetes módon próbálja kategorizálni az ismeretlen információkat korábbi tapasztalatok alapján. Ezt a jelenséget „élményvakságnak” nevezzük, ami megakadályozhatja az új, hasznos ötletek befogadását, különösen, ha azok ellentmondanak meglévő hiedelmeinknek.

    A gyorsan változó időkben csapatod alkalmazkodóképessége elengedhetetlen. Ha nem látják meg az új lehetőségeket, rövidlátó döntéseket hozhatnak, amelyek ronthatják a teljesítményt. Ha alkalmazottaid úgy érzik, nincs mit tanulniuk, elkötelezettségük csökken, és gyakran csak a minimális elvárásoknak felelnek meg.

    Az emberi agy figyelmen kívül hagyása óriási lehetőséget hagy kiaknázatlanul.

    Gower hangsúlyozza, hogy a mentális fittség a vezetés terén gyakran elhanyagolt, pedig nem szabadna annak lennie. A legtöbb vállalat rengeteget fektet rendszerekbe, elemzésekbe és mesterséges intelligenciába, de figyelmen kívül hagyja a legfontosabb üzleti intelligencia eszközt: az emberi agyat.

    Amikor az agyi funkciók erősek, a termelékenység és a kreativitás is növekszik. De ha stressz vagy kiégés gyengíti őket, a legfejlettebb eszközök sem tudják pótolni a hiányt. Magas nyomású környezetekben, ahol gyors döntéseket kell hozni, a motiváció ingadozik és a kreativitás veszélyben van, a vezetőknek meg kell érteniük az agyi folyamatokat, amelyek a viselkedés mögött állnak.

    Gower a vezetők számára több kulcsfontosságú neurológiai alapelvet is kiemel, amelyeket érdemes gyakorlatba ültetni. Az agykutatás integrálása a vezetési megközelítésbe nemcsak a termelékenységet növeli, hanem javítja a munkahelyi elégedettséget, a motivációt és a rezilienciát is. Az üzenet világos: azok a vezetők, akik értik az agy működését, jobban képesek támogatni a magas teljesítményt a modern munkahelyeken.