Az agilis fejlesztési módszertanok közül a Scrum az egyik legelterjedtebb keretrendszer, amelyet nemcsak a szoftverfejlesztésben, hanem más iparágakban is alkalmaznak. A Scrum alapvetően a csapatmunkára és az együttműködésre épít, és célja, hogy a munkafolyamatokat rugalmasabbá és hatékonyabbá tegye.
A Scrum keretrendszer lényege, hogy a munkát kisebb, időkerethez kötött célokra bontja, amelyek az ún. sprintek során valósulnak meg. Egy sprint hossza általában két hét, de semmiképpen nem hosszabb, mint egy hónap. A csapatok naponta rövid, legfeljebb 15 perces megbeszéléseken, az ún. napi scrumokon értékelik a haladást. A sprint végén két további megbeszélést tartanak: egy sprint áttekintőt, ahol bemutatják a munkát az érintetteknek és visszajelzést kérnek, valamint egy belső sprint retrospektívet, ahol a csapat saját munkáját elemzi.
A scrum mester a csapat irányításáért felelős személy, aki segíti a csapatot az önszerveződésben és a hatékony kommunikációban. A Scrum rugalmasságát az adja, hogy a döntéshozatali jogkört az operatív szintre helyezi, és lehetővé teszi a folyamatos visszajelzést. Ez különösen hasznos, ha a projekt során változnak a követelmények vagy az elvárások.
A Scrum egyik erőssége, hogy az iteratív és inkrementális fejlesztés révén folyamatos alkalmazkodást és innovációt tesz lehetővé.
A Scrum elnevezés a szoftverfejlesztésben a Harvard Business Review 1986-os cikkéből származik, amelyet Hirotaka Takeuchi és Ikujiro Nonaka írt „The New New Product Development Game” címmel. A szerzők az autóipar, a fénymásoló- és nyomtatóipar gyártási cégeinek esettanulmányaiból kiindulva vázoltak fel egy új termékfejlesztési megközelítést, amelyet a rögbi játékhoz hasonlítottak. Ebben a csapatok egyetlen funkcionális egységként működnek, és a folyamat különböző fázisai átfedik egymást.
A Scrum története az 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor Ken Schwaber és Jeff Sutherland külön-külön elkezdték alkalmazni a módszert saját cégeiknél. Ők ketten később együttműködtek, hogy egyesítsék ötleteiket a Scrum egységes keretrendszerének megalkotására. Az általuk kidolgozott módszertan azóta is folyamatosan fejlődik, amelyet többek között a 2001-es Agilis Szoftverfejlesztési Kiáltvány is támogatott.
A Scrum szervezeti felépítése három fő szerepkört különböztet meg: a terméktulajdonost, a fejlesztőket és a scrum mestert. A terméktulajdonos feladata, hogy közvetítse a feladatokat és az elvárásokat az érintettek, valamint a fejlesztők között. A fejlesztők önállóan szervezik munkájukat a scrum mester támogatásával, aki a csapat facilitátoraként működik.
A Scrum keretrendszer tehát nemcsak a szoftverfejlesztésben, hanem más iparágakban is alkalmazható, ahol a rugalmasság és a folyamatos visszajelzés kulcsfontosságú. Az évek során a Scrum számos változáson ment keresztül, de alapelvei továbbra is az együttműködésen és a folyamatos fejlődésen alapulnak.